Ősz a Pilisben

Pilisi ősz012

„Csodáld a természetet, Isten templomát,
Őt dicsérő éneket, Madarak szép dalát!
Erdő színes virágai Köszöntik a Napot,
Ember ki erre jársz emeld meg kalapod!”

A Buda környéki hegyek nagyrészt triász mészkőből és dolomitból felépült tömege a Duna vonalánál találkozik az Alföld síkjával, de a mészkövön kívül megtalálható még a homokkő is. A hatalmas szerkezeti repedések utat nyitottak a mélyből feltörő hőforrásoknak csakúgy, mint a felszínről leszivárgó karsztvizeknek. Ennek eredményeként a törésvonalak mentén a meleg és hideg vizek váltakozó hatására létrejöttek,a labirintus alaprajzú, gazdag ásványkincsű barlangok.

Pilisi ősz015Ám nem csak a gyönyörű természet, de a legenda, az ezoterikus vélekedés is egyre több látogatót csalogat Dobogókőre, ahol a Föld szíve dobog. A legenda szerint a Föld szív-csakrája Magyarország területén, pontosabban a Pilisben van. Akár domborzati térkép alapján, vagy a magasból tájékozódunk, azonnal feltűnik, hogy egy természet alkotta, méretében kiterjedésében lenyűgöző nagyságú, leginkább szívre emlékeztető forma rajzolódik ki a tájból. Ezt a jelentéstartományt tovább erősíti, hogy e táj belsejében, magjában ott találjuk azt a széles hátú hegyet, amely nevében éppen a szív működésére utal vissza: Dobogó-kő.

pilisiszív

Középkori krónikák és oklevelek a királyi városokkal, többek között Esztergommal, Dömössel, Visegráddal, a pilisi Alba Regiával, Budával körbe vett területet igen gyakran nevezik “országunk belsejének”, “országunk közepének”, “országunk szívének”. Ez utóbbi kijelentés tehát méltán erősíti a földrajzi tájjal való bensőséges kapcsolatot. Atilla hun király sem véletlenül választotta óriási birodalma központjául ezt a környéket.

Pilisi ősz001

Más nézetek szerint Dobogókő nevének semmi köze nincs a Föld szív-csakrájához. A dobogó kifejezés nem ige, hanem főnév, s így a dobogó, emelvényt, magaslatot jelent, a hegyvidéken hegyhátnak, hegygerincnek kiszélesedő, ellaposodó része. Tehát a hegy neve két egyszerű köznév összetétele: – ahol a kő sziklát, sziklás kiemelkedést jelöl, ami gyakori hegységeinkben, Hosszú-kő, Három-kő, Tar-kő. A dobogó kifejezés is több helyütt előfordul pl. a Mecsek 594 m-es csúcsát is a Dobogó hívják, sőt az első ilyen földrajzi név 15. sz.-i Gödöllőnek Szada felőli részén lévő területet is Dobogó néven említik. Dobogókő neve kb. azt jelenti, hogy ellaposodó, kiszélesedő hegygerinc, amely köves, sziklás.”

Pilisi ősz002

Dobogókő kőzettani felépítését tekintve vulkánikus eredetű, s ez kétségbe vonhatatlan tény. Azonban szükséges figyelmeztetnünk arra, az ugyancsak kétségtelen tényre, hogy a természet által megerősített hely jól látható módon magán viseli az emberi kultúra hihetetlenül monumentális várépítő tevékenységének látványos nyomait is.

Pilisi ősz008

Pilisi ősz007

Pilisi ősz006

Pilisi ősz016

Share

Comments

comments

Visit Us On FacebookVisit Us On Google Plus