Írottkő, Ó-ház, Hétforrás

Magyarország_Írottkő_Geschriebenstein_004.jpg

Írottkő (884 m)

A Dunántúl legmagasabb pontja, a toronyból nagyon szép kilátás nyílik a környékre, sőt jó időben látni a Pozsonyi hegyeket, a Fertő-tavat, a Soproni tévétornyot, a Schneeberg hófödte csúcsát. A helyi magaslatok közül a Pintér-tetőt, az Irány-hegyet és a Tábor-hegyet láthatjuk, majd Balaton csillámló szalagját előtte a két vulkáni kúp: az alacsonyabb Ság és a magasabb Somló-hegyet. Az első kilátó 1891-ben, még fából készült. A jelenlegi kőből épült torony 1913 óta áll ezen a helyen, a belsejében lévő határkő csak 7 évvel később “került ide”. A vasfüggöny lebontását követően nem ütközik nehézségbe a megközelítése, akár az osztrák oldalról sem. Innen lankásabb, rövidebb, majdnem 2 km-es, 3 nyelvű, – a táj kialakulását a növény és állatvilágot ismertető – tanösvény vezet a kilátóhoz. Magyar oldalról a Szent Vid kápolnát követően a Hörmann-forrás parkolójáig tudunk autózni, majd egy kaptatósabb, 2,8 km-es jelzett turistaúton érjük el a kilátót.

Magyarország_Írottkő_Geschriebenstein_001.jpg

Hörmann-forrás (713 m)

Hazai viszonylatban a legmagasabban fekvő forrást, az itt eredő Csarmas-patakról Csarmas-kútjának hívták. Csak később nevezték el  Bethlen Gábor várnagyáról, Hörmann Mihályról. Az 1620-as évek idején, Bethlen és a császári erők összecsapásánál a védekezés már értelmetlenné vált. Hogy a várban felhalmozott puskapor ne kerüljön a császárhű hadak kezére, Hörmann felrobbantotta a lőporkészletet és a kőszegi Felsőerdő forrásánál a Csarmas-kútnál lévő barlangba menekült. A múzeumban egy kettős tőrkés bőrtokján ez a felirat áll: „Ez az a tőr és kés, mellyel…miután megtalálták, megkapta árulása bérét, mert e forrás előtt elevenen megnyúzatott. A forrás pedig azóta is a Hermann nevet viseli”. A kivégzés módja legenda, de emlékét a kőszegi Várparkban 1971-ben emelt Hörmann-kő is őrzi.

Magyarország_Hétforrás_002.jpg

Hétforrás (424 m)

Az egyik kedvenc forrásom, ősidők óta üzemel, hisz már a tatárjárás idején vízzel látta el a fölötte magasodó Ó-házat v. Felső-várat. Erre utal régi elnevezése: Várkuta, Óvárkút. A több mint 200 liter percenkénti vízhozammal rendelkező, kristálytiszta, állandó kb. 10 Co hidegvizű forrás a Millennium évében 1896-ban nyerte el mostani formáját, ekkor nevezték el hét kivezetését a hét magyar vezérről:Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm. A legenda szerint, aki mindegyik forrás vízéből iszik, annak egy kívánsága teljesül.

Magyarország_Kőszegi hegység_003.jpg

Ó-ház, Óvár, Felső-vár (609 m)

A honfoglaló magyarok nyomai is megtalálták a környéken, a mai Kőszegfalva határában jelentős vasfeldolgozó telepet hoztak létre. A 12-13. századtól, a német katonai betörések miatt, hadászati fontosságú lett. Pontos adatok nincsenek arról, mikor épülhetett, de IV. Bélának már vissza kellett foglalnia az osztrák hercegtől. Ennek emlékét megörökítő oklevélben írták le először nevét: castrum Kuszug (1248). A XIV. században, az Alsóvár létrejöttével fokozatosan elveszítette jelentőségét. A romossá vált várépület helyébe elsőként egy fából, majd 1896-ban egy kőből készült kilátót emeltek, melyet egy szélvihar döntött le. Az 1991-től kezdődő ásatásokban feltárt leletek helyén állították fel 1996-ban az ódon, ezer esztendős alapokon álló, hitelesen rekonstruált toronyvár-kilátót.

Magyarország_Kőszeg_005.jpg

Share

Comments

comments

Visit Us On FacebookVisit Us On Google Plus