Bozsoki vár

Ausztria_lombkorona_sétány_002.jpg

A kőszegi hegyek között Bozsok:
erdők, patakok, zuhatagok,
vízimalom-csatornák, ahol
fal-maradvány árokra hajol
a középkori faragott kövek
között jár-kel gyerek és öreg.
Magaslati mennybolt sötétkékje
S alacsony, gyors felhők szárnyverése.
Cs. Nagy István: Bozsok

A Kőszegi-hegység lábánál található falu már a népvándorlás előtt is lakott hely volt. A rómaiak a hegyek forrásaiból – aquaductokon keresztül – látták el Savariát vízzel. A sikertelenül végződött Lech-mezei csata hírhozói Bulcsú vezér harcosai közülük valók voltak. 1279-ben említik először Busuk néven, leghosszabb ideig a Batthyány- és a Sibrik-család kezében volt.

Magyarország_Bozsok_001.jpg

Az egykor Sibrik-család “atyai” kőkastélyát 1616 őszén Batthyány Ferenc és utódai zálogba vették. Nagy költséggel kétemeletes, négy saroktornyos főúri kastéllyá építették át: kapuja fölött óra is volt. Az épületet magas kőfal és vizesárok övezte, amelyen túl díszes kertet létesítettek. A kastély kedvelt helye lett az új tulajdonosoknak. Különösen szerette az új lakást Batthyány Ádám és neje, Strattmann Eleonóra, akik több előkelő vendéget fogadtak Bozsokon. Megfordult itt II. Rákóczi Ferenc is: először mint főúr, a szabadságharc után mint bujdosó, más kuruc előkelőségekkel együtt. 1860 évek tűzvésze óta állapota hanyatlik, pedig a helyi legenda szerint Mátyás vadászkastélya volt.

A másik kastély szerencsésebben járt, az Iparművészeti Múzeum egykori főigazgatója, Dr. Végh Gyula 1906-ban vette meg a kastélyt, aminek helyén az elméletek szerint a régi római vezeték egyik vízháza állt. Ezt támasztja alá a négyzetes körítőfalak vonala, valamint az épülettalapzatából előkerült római oszloptörzs és hullámos rovátkás téglák. Az egykori várkastély berendezései sajnos megsemmisültek, de a belső terek kiosztásából, a boltíves mennyezetekből sejthető egykori finom pompája.

Magyarország_Bozsok_002.jpg

Share

Comments

comments

Visit Us On FacebookVisit Us On Google Plus