A Dolomitok téli arca

azoldbolygo | november 30, 2017 | Európa, Olaszország | Nincs hozzászólás

Ha az ölet megvan, csak a megvalósítás hiányzik. A Dolomitok téli bejárása hasonlóan történt. Nyáron többször túráztunk, ferrátáztunk itt, ám a hófedte, fehér táj képe, eddig fotók formájában lebegett előttünk. Már téli olimpián is bizonyított a vidék, valamint sí kedvelő barátaink is biztattak, gyűjtsünk bátorságot, (értsd: időt, és pénzt) s menjünk el.

Nem bántuk meg. A hegyek tényleg fehér leplet öltöttek, bár a Sappada környéki falvakban nyoma sem volt az előző napok webkamerákon mutatott havas képeinek. Ezért búsan indultunk a hegyek irányába a szemerkélő esőben. Persze a tél az tél, szerencsére 1400 méter felett már volt hó, nem is kevés! Ide már a buszban hagyott hótalpak is jó szolgálatot tettek volna. Eleinte a táj egy kicsit monokrómnak tűnt, -a fekete-fehér képekhez nem kellett a fényképezőgépeket átállítani-, de látszott, valamit még rejteget!

És lőn világosság! A meteorológia nem hazudott, napsütést ígért, s a ragyogás megszínesítette a látványt (yr.no – hiába a Norvégok tudnak). Ettől a kedvünk is mosolygóssá vált. Gyönyörű helyeken tapostuk a ropogós havat, az otthoni fotók megelevenedtek, szép ez a vidék télen is! Szerencsés az, aki itt tölthet napokat. Mi ezt pillantottuk meg a csúcsra jutva.
Novolau 2500 méter fölé nyúló menedékházánál legeltettük a szemünket „A fenséges Dolomitok” körpanorámáján.